Ritka eset, hogy egy pár ezer fős településen ennyi előkelő épület legyen egyszerre jelen.

A Cserhát középső részén domboktól körbevéve találjuk a közel 2000 lakosú Bercelt. A község egyedülálló vonzereje - azon túl, hogy gyönyörű helyen fekszik - hogy összesen hét kastély és kúria található benne.

A leghíresebb ezek közül a Kállay kastély, amely 1890-ben nyerte el végleges délménet neogót stilusú formájá formáját, és sokáig a Kállay család tulajdonában állt. A mai is csodálatos állapotban lévő kastély jelenleg rendezvényeknek ad otthont és magántulajdonban van.

A Bene-Teichmann kastélyt várkastélyként is szokás emlegetni. XVII. század végén a Bene család által épített kastély kisebb átalakításoktól eltekintve szinte eredeti formájában látható ma is. A négy saroktornyos korabarokk kastély ma magántulajdonban van, Bodor-kastély néven.

A XIX. században klasszicista stílusban építtetett Berczelly-kastélyt az a család birtokolta sokáig, amely a faluról vette fel a nevét anno. 1945 után a kúriát többször átalakították, ma a megyei önkormányzat tulajdonában van.

A XVIII. század végén épült földszintes Csengey-kúria tulajdonosa és névadója Dr. Csengey Endre, aki házasság révén került Bercelre. Halála után fia örökölte a birtokot, aki 1947- ben az Erdőgazdaságnak adta el, ma azonban ismét magánkézben van.

Nem csak magyar tulajdonosokkal bírnak a berceli előkelő épületek, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a Marschall-kúria, amelyet egy thüringiai eredetű nemesi család vásárolt meg 1880-ban. Ahogy sok ilyen épület, a háború után ez is állami kézbe került, s ma is a Megyei Önkormányzat birtokolja.

A földszintes későbarokk Mühlrád-kúria épülete két kis saroktoronnyal hívja fel magára a figyelmet. Kéményén az 1782-es évszám látható, ez a legkorábbi adat amely a kúriával kapcsolatban felmerült. Legismertebb tulajdonosa, és névadója Mühlrád Mór volt, aki részt vett az első világháborúban. Aktív tagja volt a falu társadalmának, mind a megyei bizottság, mind a község képviselő testülete soraiban tudhatta.73 évesen egy koncentrációs táborban halt meg. Ezt követően az épületet államosították.

A Pápay- kúria is a XIX. század elején épült, Pápay László katonatiszt megrendelésére 1810-ben. Tulajdonosa sok csatát megélt, megjárta a fogolytáborokat is, míg a háború után az államra szállt az épület tulajdonjoga, akik varrodát üzemeltettek benne elég sokáig.

A Székessy-kúria építésének pontos dátuma ismeretlen, végső formáját valamikor az 1910-es évek környékén nyerhette el, névadója pedig Székessy György földbirtokos volt. A falu életében nagyon aktív szerepet betöltő férfi a II. Világháború során tűnt el, egykori otthona ma magánkézben van.