Ki gondolná, hogy ez a templom nem sokkal azután épült, hogy Szent István király fiát, Imrét szentté avatták.
A Pásztótól délnyugatra, a Cserhátalján, lankás dombokkal körbevett medencéjében található Egyházasdengeleng látnivalókban ugyan nem bővelkedik, de azzal mindenképpen büszkélkedhet, hogy itt található a váci egyházmegyének az elmúlt évezredből ránk maradt egyik legősibb építménye.
A Szent Imre tiszteletére emelt kicsit, Árpád-kori templom a feltételezések szerint nem sokkal Imre herceg szentté avatása, azaz 1083 után épült meg, egyes források szerint feltehetően legelsőként építettek a „liliomos királyfi" tiszteletére. Az oklevélben először 1221-ben említett falu templomának keleti, téglából épült része még az államalapítás korának egyházi emlékei közé tartozik.
Ránézésre is sokban különbözik a később épült katolikus templomoktól, ám a torony nélküli és nyeregtetős épület monumentális hatású korai szentélyt és templomhajót rejt magában. A szentély északi falán fennmaradt "farkasfog" díszítésű külső téglapárkány árpádkori építészetünk egyik kulcsfontosságú eleme volt, és a mai napig is szépen fennmaradt.
A XIV. században gótikus stílusú hajóval és sekrestyével, majd 1710-ben barokk stílusban alakították át, ebben az időben készülhetett a homlokzati fal feletti kis tornyocska, valamit később - 1760 körül - az orgonája. Ezután is többször kellett javítani az állagán előbb , 1829-ben, majd 1834-ben, 1908-ban és 1952-ben.
A múlt század végén történt meg az első műemléki helyreállítás, ekkor került különálló haranglábra az addig a templom tetőterében lévő harang is. A restauráció során ugyan elbontották a templom kis huszártornyát és a fakarzatot, s a tetőt zsindellyel fedték, ám mégis, maga az ősi épület érintetlenül, de megvigyázva állja az idő múlását, gyönyörű emlékeként a magyar történelemnek.
Fotók: wikipedia
Ha tetszett a cikk kövess minket a Facebookon is
